A belső szabadság
A belső szabadság az alapja a külső szabadságnak, mely képessé tesz határaim feszegetésére.
Személyes fejlődés gátja a saját magam által, magamnak felállított korlátok, melyek a komfort zónámon belül vannak. A legjobban önmagamtól félek, azoknak a készségeknek az elsajátításától, amihez nem értek. Carol S. Dweck pszichológus megkülönböztette a Rögzült-fókusz hozzáállást a Fejlődés-fókusz hozzáállástól, melynek gondolatmenete az, hogy eddig nem csináltam, de biztos nem lehetetlen.
Ha valaki azon dolgozik, hogy boldogabb legyen, akkor növekszik az energiája, a kreativitása, erősödik az immunrendszere, jobbak lesznek a kapcsolatai, termékenyebb lesz a munkájában, az élete is hosszabbodik. 40%-ban növelheti vagy csökkentheti a jóllét érzésének szintjét az, hogy mit teszünk a mindennapokban, és hogyan gondolkodunk. A körülmények csupán 10 %-ban befolyásolnak. Mivel az öröklődésnek nagy szerepe van, ha te változtatsz a jóllét – érzésnek a szintjén, az meghatározó lesz gyermekeid számára is, még akkor is, ha már megszülettek.
A megnövekedett jóllétérzés a legújabb kutatások szerint is visszahat a saját DNS és idegrendszeri tartományunkra. Az agy képes a neurogenezisre és neuroplaszticitásra bármely életkorban, mely azt jelenti, hogy képes megváltoztatni önnön szerkezetét. Norman Doidge pszichiáter 2007-ben megjelent (Az agy, amely megváltoztatja önmagát) első könyvében ismertette a kutatásokat. Tanulási zavarokkal, vaksággal, egyensúlyi és érzékszervi rendellenességekkel, stroke-okkal, agyi bénulással, krónikus fájdalommal, krónikus depresszióval és szorongással, valamint rögeszmés kényszeres rendellenességekkel küzdő embereken mutatta be a neuroplasztikus változásokat. Az agy a túlélés és stabilitás érdekében folyamatosan a nap 24 órájában, vizsgálja és összehangolja a test sejtjeit, szerveit és rendszereit. Az immunrendszer is példa erre a folyamatra. Ha az agy bizonyos részei meghibásodnak, akkor néha más részek veszik át azok feladatait. A neurológiai kutatások igazolták, hogy a gondolkozás, a tanulás és a cselekvés képes lehet a gének be- és kikapcsolására, s ezen keresztül agyunk anatómiájának (fizikai szerkezet) és viselkedésünknek (élettani) a formálására.
by Mérő Péter