fbpx

Fontos a belső szabadság

A belső szabadság

A belső szabadság az alapja a külső szabadságnak, mely képessé tesz határaim feszegetésére.

Személyes fejlődés gátja a saját magam által, magamnak felállított korlátok, melyek a komfort zónámon belül vannak. A legjobban önmagamtól félek, azoknak a készségeknek az elsajátításától, amihez nem értek. Carol S. Dweck pszichológus megkülönböztette a Rögzült-fókusz hozzáállást a Fejlődés-fókusz hozzáállástól, melynek gondolatmenete az, hogy eddig nem csináltam, de biztos nem lehetetlen.

Ha valaki azon dolgozik, hogy boldogabb legyen, akkor növekszik az energiája, a kreativitása, erősödik az immunrendszere, jobbak lesznek a kapcsolatai, termékenyebb lesz a munkájában, az élete is hosszabbodik. 40%-ban növelheti vagy csökkentheti a jóllét érzésének szintjét az, hogy mit teszünk a mindennapokban, és hogyan gondolkodunk. A körülmények csupán 10 %-ban befolyásolnak. Mivel az öröklődésnek nagy szerepe van, ha te változtatsz a jóllét – érzésnek a szintjén, az meghatározó lesz gyermekeid számára is, még akkor is, ha már megszülettek.

A megnövekedett jóllétérzés a legújabb kutatások szerint is visszahat a saját DNS és idegrendszeri tartományunkra. Az agy képes a neurogenezisre és neuroplaszticitásra bármely életkorban, mely azt jelenti, hogy képes megváltoztatni önnön szerkezetét. Norman Doidge pszichiáter 2007-ben megjelent (Az agy, amely megváltoztatja önmagát) első könyvében ismertette a kutatásokat.  Tanulási zavarokkal, vaksággal, egyensúlyi és érzékszervi rendellenességekkel, stroke-okkal, agyi bénulással, krónikus fájdalommal, krónikus depresszióval és szorongással, valamint rögeszmés kényszeres rendellenességekkel küzdő embereken mutatta be a neuroplasztikus változásokat.  Az agy a túlélés és stabilitás érdekében folyamatosan a nap 24 órájában, vizsgálja és összehangolja a test sejtjeit, szerveit és rendszereit. Az immunrendszer is példa erre a folyamatra. Ha az agy bizonyos részei meghibásodnak, akkor néha más részek veszik át azok feladatait. A neurológiai kutatások igazolták, hogy a gondolkozás, a tanulás és a cselekvés képes lehet a gének be- és kikapcsolására, s ezen keresztül agyunk anatómiájának (fizikai szerkezet) és viselkedésünknek (élettani) a formálására.

Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövesd az oldalt!

Hírlevél

Ha érdekel a téma, keress meg!

Jelentkezz be egyéni tanácsadásra.
Most