Valódi önbecsülés

A valódi önbecsülés: elköteleződés önmagad szeretete iránt, hiányosságaid tudatos elfogadása, önmagaddal szembeni együttérzés kifejlesztése.

Amint belső nyugtalanságod lehalkul, meghallhatod nyugodt elméd üzenetét:

FENNTARTÁSOK NÉLKÜL SZERETHETŐ VAGY!

Ez a feltétel nélküli szeretet, mely magában hordozza a megbocsájtás és az elfogadás képességét. Akkor vagy képes másokat szeretni, ha képes vagy önmagadat feltétel nélkül elfogadni.

Az Együttérzés jelentése a szenvedő személlyel szembeni empátia (fájdalom tudatosítása), jelenlét, törődés, szenvedés megszüntetésére hozott intézkedés, erőfeszítés, segítségnyújtás. Az önmagukkal való együttérzés sokszor azoknak is nehéz, akik másokkal szemben törődőek: a félelem miatt, hogy túl lágy önmagával szemben, ellustul, elveszti önfegyelmét, nem érdemli meg, ez önzőség. Mindez azonban nem így van. Az együttérzés magja mindenkiben benne van (csecsemőkorodban így maradtál életben, hiszen ha valami bántott egyből sírtál), ám nehezebben aktiválódik (megnyugvást biztosítva), mint a frusztráció, a szorongás, mert ezek a túlélést szolgálják. A kérdés, hogy csak túlélni akarsz, vagy jól élni, lelki egészségben?

A Lelki egészség mutatói az alábbi tényezők meglétében mutatkozik meg:

• Derű és Harmónia,
• Értelmes élet érzése és Teljesítmény,
• Emberi kapcsolatok,
• Önállóság és Kompetencia érzése

A Valódi önbecsülésnek azonban semmi köze a teljesítmény alapján kialakított önértékeléshez:

„Értékes emberi lény vagyok, attól függetlenül, hogy ezt meg tudom-e tenni, vagy sem.”

Sokkal nagyobb köze van az éberséghez, mely magába foglalja a:

• gyermeki kíváncsiságot,
• nyitottságot, elfogadást
• türelmet,
• elfogulatlan szemtanút,
• bizalmat,
• megengedést,
• elengedést.

A Valódi Önbecsülés nem a cselekvő üzemmódunkból fakad, hanem a Létezés üzemmódból.

Automata Cselekvő üzemmódban, mint egy automata robotpilóta a múlt és a jövő hatása alatt állva, a valóságról alkotott személyes történeteink, hiedelmeink, szelektív emlékezetünk, önműködő észlelésünk és gondolati szokásaink automatikus reakciókat váltanak ki belőlünk. A gondolkodás és viselkedés rögzült formái, melyek segítenek gyorsan véghezvinni a dolgainkat, gyakran hasznosak, ám nem mindig adekvát, megfelelő. Ráadásul a folyamatos cselekvő üzemmód kimerítő, mert egyre nagyobb elvárásokat támaszt az én felé, mely a gondolataival, érzelmeivel, érzeteivel, cselekvéseivel, és tapasztalásaival azonosítja önmagát.

A Létezés üzemmód kifejlesztése által rugalmasan képesek vagyunk a jelen tudatosságából, éberséggel, lassúbb gondolkodással a Valódi Önbecsülés és a Feltétel Nélküli Szeretet megélésére.

A Létezés üzemmódból is származhat gondolkodás és cselekvés, mely azonban szándékosan, reaktivitástól és ítélkezéstől mentesen, a Jelen Tudatosságából fakad. E Létállapotot mély és nyugodt bölcsesség, hatékonyság jellemzi. Nem kimerítő, mert a csendből és a nyugalomból keletkezik. Elménk és testünk finom bölcs üzenetei a csendben találhatóak. Ebből a lassúbb üzemmódból fakadó állapotunkat nevezzük Mély-énünknek (Selbst), melyet a különböző kulturális hagyományokban megtalálhatunk úgymint Önvaló, Tudó Tudat, Isteni szikra, Lélek, aki emlékszik rá, ki is ő valójában és miért végzi a cselekvést.