fbpx

Mi az a sématerápia?

A sématerápia

A sématerápia egy integratív pszichoterápiás módszer, mely számos pszichológiai módszer elemeit foglalja magába, melyet Jeffrey E. Young és munkatársai dolgoztak ki a 2000-es évek elején.

Széleskörűen alkalmazható, hasznos régóta fennálló nehézségek kezelésében. Érinthet különböző emberi- és párkapcsolatokat, visszatérő szorongásokat, étkezési zavarokat, reménytelennek tűnő lelkiállapotokat. Segít megérteni és rendszerbe foglalni a problémákat, és végig követni a gyerekkortól a jelenig azokat a sémákat, melyek nem támogatják az érzelmi jóllétet. Segíti az egyént, hogy a sémák átkeretezése révén az alapvető érzelmi szükségletek kielégüljenek.

Mindenkinek vannak sémái

Korai élményeink és velünk született temperamentumunk olyan alapvető hiedelmeket, sémákat alakított ki bennünk, melyek az élethez való hozzáállásunkat nagymértékben befolyásolják. A sémáink olyan szervező elvek, melyek meghatározzák élményeink értelmezését, ezáltal irányítják viselkedésünket. Egész életünkön át finomodnak. Emlékekből, gondolatokból, érzelmekből, és testi érzésekből állnak.

Amikor rossz érzésünk van, az érzelmi intenzitás mértéke mutatja, hogy egy séma milyen mértékben aktiválódott.

Minél súlyosabb a séma előnytelen alkalmazkodása egy helyzethez, annál intenzívebb és tartósabb negatív érzelemmel jár az aktiválódása. A rosszul alkalmazkodó, nem megfelelő (maladaptív) sémák gyerek és serdülőkorban rendszeresen ismétlődő káros élmények, vagy egy erős trauma hatására alakulnak ki. Ez egyénenként változó, aszerint, hogy korábban az alapvető érzelmi szükségletek mennyire elégültek ki, milyen volt a gyermekkori környezet és milyen temperamentummal született az illető.

A séma életünk során olyan, mint egy szűrővel ellátott szemüveg

A séma életünk során olyan, mint egy szűrővel ellátott szemüveg, melyet valamikor feltettünk, rajtunk maradt és a világot ezen a szűrőn keresztül látjuk azután. Ez a szűrő fennmarad, biztosítja a séma fennmaradását és az élmények megszűrését aszerint, hogy a sémát igazolja vagy sem. Így a séma és alapvető hiedelmeink önbeteljesítő jóslattá válnak. Ennek következtében a negatív élmények hatása halmozódik, a séma egyre stabilabbá rögzül, ha nem korrigáljuk, állandósul.

A sémák küzdenek a fennmaradásért, mert az ember alapvető tulajdonsága, hogy nehezen viseli az ellentmondásokat, ellentmondásmentes állapotra törekszik.

A sémát az ember már ismeri, lehet, hogy szenvedést okoz, de kényelmes. Azzal az érzéssel jár, hogy „ez így jó”. Jobb a biztos rossz, mint a bizonytalan jó. A séma tehát fenn akar marani, az ember úgy érzi, valami vonzza az olyan események felé, melyek ezt aktiválják. Ezért nehéz egyedül, külső szemlélő nélkül rajtuk változtatni. Ráadásul a sémákat alapvetően igaznak tartjuk, akár segítik akár nem az életünket. A szűrőszemüveg miatt befolyásolják a későbbi életesemények feldolgozását is.

Jelentős szerepe van abban, hogy hogyan gondolkodunk, emlékezünk, észlelünk, érzünk, cselekszünk, hogyan viszonyulunk másokhoz és a körülöttünk lévő világhoz. Így ismétlődően magunk hozzuk létre azokat a körülményeket is, melyek továbbra sem támogatják a jóllétérzésünket.

Az önsorsrontó viselkedésminták

Önsorsrontó viselkedésminták az élet részeivé vállnak és úgy tűnik, hogy ezek megváltoztathatatlanok. Tudattalanul alakítják életkörülményeinket. A problémák önmagunk szerves részeivé válnak, azonosulunk velük és ragaszkodunk ahhoz, amit magunkról és a világról látunk, még ha torz szemüvegen keresztül is. A problémák feloldása ezért olyannak tűnik, mintha énünk egy részét adnánk fel.

Fizikailag is azokhoz vonzódunk, akik sémáinkat leginkább életben tartják, és újra és újra aktiválják, illetve kiegészítik azokat, vagy be tudják tölteni a sémáink által keletkezett hiányokat, űrt és képesek gyógyítani azt. Végső cél a maladaptív (jóllétet nem támogató) sémák, diszfunkcionális (rosszul működő) hiedelmek gyógyulása, adaptívvá, segítővé alakítása.

A maladaptív sémák az alapvető érzelmi szükségletek károsodásából származnak. Ezek a szükségletek születéstől fogva minden emberben meg vannak

19 séma

Jeffrey E. Young az érzelmi szükségletekhez igazodóan 19 sémát határozott meg, melyek közül a leggyakoribbak az elhagyatottság-instabilitás, csökkentértékűség-szégyen, sérülékenység-veszélyeztetettség, kudarcra ítéltség, a negatívizmus-pesszimizmus, és a könyörtelen mércék-hiperkritikusság.

Próbálunk tudattalanul megküzdeni az önsorsrontó sémáinkkal. Úgy, hogy elfogadjuk, elkerüljük vagy túlkompenzáljuk őket. A megküzdési stílus preferálásában legfőbb szerepet a temperamentum játssza. A passzív temperamentummal rendelkező egyének valószínűleg elfogadják vagy elkerülik a sémát, míg az agresszív temperamentum a túlkompenzálásra hajlamosít. Ám ezek életcsapdákhoz vezethetnek.

A sématerápia segít kiútat találni az „életcsapdákból” az egészséges

megküzdési módok feltérképezése és erősítése által.

Az önsorsrontó sémák gyógyulási folyamata

A gyógyulási folyamat fegyelmet és rendszeres gyakorlást igényel, azt, hogy szisztematikusan megfigyeljük a séma működését és minden nap aktívan dolgozzunk a megváltoztatásán. Ennek eredményeképpen a sémához kötődő emlékek intenzitása, a séma érzelmi töltése, a testi érzések hevessége és a maladaptív kogníciók enyhülnek. Megtapasztaljuk, hogy egyre nehezebb lesz a káros sémát aktiválni. Ha mégis aktiválódik, az élmény kevésbé elsöprő és hamarabb túljutunk rajta. A gyógyulás a viselkedés változását is jelenti, a maladaptív megküzdési stílus helyett adaptív viselkedésmintákat alkalmazunk. Amikor a sémánk aktiválódására egészséges módon reagálunk, több szerető kapcsolatot választunk, és pozitívabban látjuk saját magunkat.

Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, kövesd az oldalt!

Hírlevél

Ha érdekel a téma, keress meg!

Jelentkezz be egyéni tanácsadásra.
Most