A karantén és járvány hatása a mentális egészségre
Bizonytalanság, intenzív érzelmi reakciók, zavarodottság, mindent átható segítőkészség, hamarosan minden a régi lesz optimizmus, kiábrándulás, elhagyatottság és csüggedés érzése.
Mindezt megéltük ugyanúgy, mint egyéb katasztrófahelyzetben.
Ezután jön a felépülés, mint veszteség és gyász folyamat utolsó szakasza. A felépülés során elkezdünk normál életet élni, miközben gyászoljuk veszteségeinket. Egy nagyobb katasztrófa után ez a folyamat még több évig is eltarthat, főleg akkor, amikor a katasztrófa több hullámban ért el minket és még az elsőt sem hevertük ki, már jött a második hullám.
Korábbi járványok következményei jellemzően szomorúság, poszttraumás stressz, depresszió, hangulatingadozás, ingerlékenység, alvászavar, félelem, szorongás, idegesség, dühkitörések, koncentrációs zavar, fokozott fájdalom és ingerlékenység, túlélők bűntudata a megbetegedettek miatt, hibáztatás.
A gyermekek is szorongóbbá váltak.
„A legrosszabb helyzetben a kórházi dolgozók”
Ám a legrosszabb helyzetben a kórházi dolgozók voltak, így őket még súlyosabban érintik a következmények, úgymint krónikus fáradtság, szociális bizonytalanság érzés, feladják állásukat, kerülik a kontaktust az emberekkel, beszűkülnek az érzelmek, elidegenedettség érzés jelentkezik.
Fájdalom, fáradtság, teljesítmény csökkenés, félelem, mindez továbbra is fennmarad. Poszttraumás megbetegedések, depresszió, pánik, kényszeres – rögeszmés betegség, krónikus leküzdhetetlen fáradtság melyet az alvás sem szüntet meg.
A családi és párkapcsolati bántalmazások száma és mértéke megnövekszik. Az egyén értelmetlennek, normanélkülinek érzi az életet. Van, aki karantén után a posztkarantén során továbbra sem érzi biztonságosnak az utcára való kilépést, mert elveszett a biztonságos világba vetett hit.
Hogy mit lehet tenni?
Mindenki másképp küzd meg a veszteséggel, gyásszal. Nincs erre recept, ám mégis vannak jellemző támpontok ehhez. Nyitottság, kommunikáció, beszélni az érzéseinkről, tudatosan mérlegelni mit tudok megtenni azért, hogy jobban érezzük magunkat, miért tudok felelősséget vállalni. Folyamatosság elvét betartva nem egyszerre minden problémát megoldani. Átgondolni rugalmasan, mi az mit mégis tanultál, vagy profitáltál a sok veszteség mellett mindabból, mi az, amit be tudsz építeni az életedbe, hogy a céljaidat elérd. Mi az, amiben mégis jó neked, ami erőt adhat, feltöltheti leapadt érzelmi tankodat. Tudatosan vedd számba, mi az, ami feltölt és mi az, ami lemerít. Csináld gyakrabban a feltöltő tevékenységeket, mert így jutsz plusz energiához.
Különféle érzelmek, érzetek, létállapotok válthatják egymást egy emberen belül is napról napra: félelem, öröm, felszabadulás, harag.
Amit elsősorban tehetsz, hogy feltétel nélküli szeretettel fordulsz önmagadhoz és elfogadod, a benned lévő érzést, érzetet, legyen az bármi. Amikor képesek vagyunk újfajta, elfogadó módon szembenézni a félelmekkel, (sérelmekkel, haraggal, szenvedéssel) és elviselni őket, az mélységesen megerősítő hatású lehet. Mélyebben kapcsolódhatunk ember voltunkhoz, magunkra maradt elesettségünkhöz vagy jóságunkhoz.
by Mérő Péter